All for Joomla All for Webmasters

menu tools

Hungarian English German Romanian Slovak Ukrainian

horgasz

máj. 2021
hkscpsv
12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31

Partnereink

szabolcs takarek logo

 

aranyhorog

 

falkit logo

  

nyirvv logo

 

vela logo

 

villanto logo

 

szszbm logo color

Oldalainkat 7 vendég és 0 tag böngészi

nyiregyhaza
Nyíregyháza Megyei Jogú Város

Bujtos is, a legjobb kacsázó hely volt

Nyiregyháza városa fekszik Szabolcsmegyében, Tokajtól 4, Nagy-Kállótól 1 1/2, Debreczentől 6 mérföldnyi távolságra, egy nagy rónaságon; földje többnyire homokos. – E város, mint a reformatus régi góthmodoru szentegyház homlokzatán még 1770-ik évben tisztán olvasható volt, s jelenleg ismét tökéletesen olvasható, (mert 1830-ik évben a betük kijavittattak), a felirás tanusitása szerint 1400-ik év óta áll fenn, és csakugyan egyháztól (a mint azt a város czimerrajza mutatja) veheti elnevezését, minthogy akkoriban egy üldözött vallásfelekezet titkon egy nyirfa-erdőben végezte volna isteni tiszteletét. Mások szerint e város helyén hajdan egy kunyhóban pásztorok és juhászok laktak, de ezek elszaporodván, a gróf Károlyi család (mellytől egy utolsó rátafizetés által nem régen váltatott meg a város) részökre nyirfák között kunyhó helyett egy házat épittetett, és innét venné eredetét s elnevezését.

A fennemlitett templom hátulsó, tojásdad alaku boltozatán következő felirás szóról szóra tisztán olvasható: „Templum hocce reformatorum Deo Sacrum renovatum est anno 1654. per Mathiam Vay, loci pastorem; anno 1764. per Stephanum Nagy Szénásy Báthoriensem V. D. M. – Anno 1794. per Michaelem Bagdi V. D. M.”

Egyébiránt Nyiregyháza városát gróf Károlyi Ferencz 1754-ik évben Békésmegyéből (Szarvasról, Csabáról) s Gömörből, és több felföldi megyék ágostai vallást követő tótajku népéből telepitette meg. – E város szorgalmas lakosainak iparkodása által olly sebesen haladt, hogy a megtelepülés 32-ik évében már a városok sorába emeltetett; – a telepitvény százados ünnepe a lakosság által 1854-ik évben tartatott meg. – A lakosság száma (a legutolsó hiteles statistikai adatok szerint) 16,845 lelket számlál, ebből róm. kath. 2894, görög-kath. 1828, evangelikus 11,256, reformatus 621, zsidó 246. Kiterjedésére nézve 43,973 holdat teszen; – itt a külső telkeket szállás-földeknek szokták nevezni. – Eddig (sajátságos mód szerint) kötélaljakra voltak a földek felosztva s felmérve, – melly elnevezéssel a lakosok mai napiglan is élnek, s ezen elnevezés egy 30 öles kötéltől veszi eredetét, melylyel a föld szélessége méretett, hosszát pedig a szekérkerék 15 szörös fordulása tette a kötélalját, – 21 illyetén felmérés teszen jelenleg 10 holdat (1600  ölével számitván).

regi bujtos

A város 1850. és 1853-ik évben nagy dicséretet érdemlő hasznos intézkedése által valami 400 hold területü vizállásos és dögvészes kigőzölgésü tért leárkolás s lecsapolás által a város nyugati és keleti oldalán egész egy édenné változtatott át. S azon leárkolt vizek egybeszakadása által azt a hasznot is nyerte, hogy egy két kerekü vizi-malmon (de csak gyengén) őrölni is lehet, – különben csak száraz-malmok divatoznak, a millyen 23 van.

Az ugynevezett Ér-alatti rész (melly felől a város le van véve rajzunkon) csak később, azaz: 1853–54-ik évben hozatott rendbe (ez, valamint Bujtos is, a legjobb kacsázó hely volt). – A keleti rész az ugynevezett Bujtos, melly 1850-ik évben szabadittatott meg a posványságtól – jelenleg a város disze, s ha szabad volna, már is a pesti városligethez hasonlitanók, mert az egyforma fő- és mellék-utak árnyékos gyönyörű sor nyárfákkal vannak körül ültetve. Ugyancsak ott van a városliget is, nagy szorgalommal s jóizléssel T. A. által külön nemü válogatott fákkal beültetve. Ez idén már a sétautak és azokon ülőhelyek készültek, terv szerint azon helyen pár év mulva nagyobbszerü mulatóhely fog diszleni – lehet, hogy itt később fürdő is alakuland.

A sóstói fürdő 1/2 órányira fekszik a város nyugat-északi részén, az épületek egy nagy erdőben vannak óriási tölgyfák árnyékában. Az épületek hosszában nagyszerü tó terül el, melly az egész környéket visszatükrözi. Gyönyörü látvány az egész táj – vendégekben sem szokott szükölködni a fürdő, ez idén vagy 6 lakószobával szaporittatott. Hizelgés nélkül mondhatni, hogy egyedül ez az egy fürdő magyar honunkban, melly olly nagy mennyiségü szikesvizet tartalmaz, (tavaly azon fürdői szikesviz – egy üvegben vizsgálatul Pestre küldetett – eredményéről még mit sem tudok), ott van a nagy szódagyár, egypár év előtt még nagyban főztek benne, de jelenleg pör alatt van, s az üzlet azért állittatott meg. Ezen víz (az orvosok bizonyságai szerint) igen üdvös hatást gyakorol, főleg csúzos, köszvényes és küteges bajokra nézve.

Nyiregyház városának neve ujabb időkben is gyakorta szerepel hirlapjainkban s olvasóink előtt is ismeretes a város mind anyagi, mind szellemi gyarapulása s lakosainak előre törő, józan haladási szelleme, melly már annyiszor nyilatkozott meglepő áldozatokban, különösen összes mivelődésünk első és legfőbb alapja, a nevelésügy körül. Hazafiui érzelmeiknek is többször adák e város értelmes polgárai tanujeleit s még alig nehány hónapja, hogy a város azon nagyobbszerü adakozásáról emlékeztünk, melylyel nemzeti tudományos közintézetünk, a m. akademia pénzalapjának neveléséhez járult. – Az alakuló vasuthálózat még fontosabb vidéki központtá teendi Nyiregyházát s reá még mozgalmasabb élet, még szebb jövendő vár. Adja az ég, hogy az egyszerü alföldi városból minél csinosabb, diszesebb magyar város emelkedjék, s lakosai jólétben és értelmességben példányul szolgálhassanak az egész vidék fejlődésének.

T. E.

Kötések

bojlikotes doboeloke

fishing gear

Weboldalunk sütiket használ a felhasználói élmény fokozása érdekében. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k (sütik) alkalmazásába. Amennyiben nem egyezik bele, kérem zárja be az oldalt. Adatkezelési tájékoztató